A Tátra megnevezés valószínűleg az ószláv Tritri névből származik, ami sziklákat vagy sziklacsúcsokat jelent. A régi térképeken a legismertebb hegységünket Schneeberg – Havas hegy névvel jelölték, mivel Tátrában a hótakaró tovább tart, mint a környező tájban.
Hallott már a tátrai dinoszauruszról?
1977-ben két geológusra rámosolyodott a szerencse. Elindultak Tátrába a Csendes-vőlgybe mintát gyűjteni és sikerült felfedezniük valamit, ami körülbelül 200 millió évvel ezelőtt élt itt. Felmutatható bizonyítékokra leltek, hogy ezen a vidéken 2,5 méteres dinoszauruszok mozogtak és éltek és a Tátra ebben az időszakban sziget volt. (TIPP: A Tátrai dinoszaurusz él! A rekonstrukcióját a SzNM paleontológiai tárlatában nézhetik meg Pozsonyban).
Hogyan keletkeztek a szlovák Alpok?
A Magas Tátra jogosan megérdemli a „miniatűr Alpok” jelölést, mivel szlovák kiterjedésen (kb. 260 km2) gleccseren kívül minden összpontosul, amit az alpi masszívum kínál. A fő gerinc hossza 26 kilométer és nyugaton a Liliom-hágótól húzódik keleten a Kopa-hágóig. A völgyek többsége a jégkorszakban jégréteggel volt borítva és ezért kapta a tipikusan jégár-vonásokat.
A Bélai Tátra 67,5 km2 területen terjeszkedik és a hegyi lejtői jellegzetes lépcsőformát öltenek. A 14 km hosszú gerincet északról a Tátraalji barázda határolja. Tátrai karsztból épülnek, amely a föld alatt néhány barlangot alakított ki (Bélai – az egyetlen nyilvánosság számára nyitott, Alabástrom és Jégpince).
A múltban Liptói kopárságnak nevezett Nyugat Tátra kifejezte a keleti tájvonását. A főgerinc eléggé kanyargós és 32 km hosszú. A Nyugat Tátra legszebb részét a Rohácse alkotják, amelyek az ördög szarvára emlékeztetnek.
A Tátra régió Árvai-Magurával, Región Tatry je ohraničený Oravskou Magurou, Hecsei- és Lőcsei hegyekkel, Pieninivel van körülhatárolva egészen az Alacson Tátráig. (TIPP: Az érdekes felületi alakzatok, az ún. travertinek közkedvelt turistalátványosságok, a legismertebbek közé a Besenyőfalu, Lucski fürdő, valamint Felsőzúgó – itt Kráter körtó keletkezett - környékén vannak).
A Tátrai tavak úgy keletkeztek, hogy a megolvadt jégárakból eredő víz kitöltötte a különböző terepmélyedéseket. Kicsit eltérően keletkezett a Csorbató, amely belső jég elolvadása által keletkezett kőtörmelék-mélyedést töltött fel. A régió nagy gazdagsága az ásványi források és termálforrások, melyeknek azon kívül hogy gyógyhatásuk van, az emberek úgy vélik hogy bűvös hatással is rendelkeznek. Tátrában több forrás fakad (ót Ótátrafüredben, három Alsótátrafüredben, hideg savanyúvizek Matlárházán, Késmárkiitatóban és Lándokon).
A Tátra élő szimbólumai
A barna medve, a szirti sas, a havasi mormota illetve a sebes pisztráng olyan állatok, amelyeknek pont a Magas Tátra a természetes otthona. A Tátra szimbóluma a tátrai zerge is, amelyből körülbelül 900 darab él hazánkban.
Ganóci neandervölgyi, a legismertebb emberünk
Ez a legősibb ismert Ganóci termálforrás közelében élt körülbelül 120 ezer évvel ezelőtt. Feltételezhető, hogy a forrásból felszabaduló gázok által mámorosan megfulladt. Az agykoponyája öntvénye eredeti példányát a Prágai NM őrzi, a másolatot megtalálhatja a Tátraalji múzeumban Poprádban.
Őskori kohászok és Marcus Aurelius
A 19. században Újtátafüredben alapok ásásánál a dolgozók találtak egy ezüst pénzérmet a Marcus Aurelius római császár arcmásával. Pár évvel később a régészek Tátraszéplak felett egy üllő őskori maradványaira bukkantak. A történelmi anyagok szerint a 8.-10. században a Tátra senki földje volt. A 12. században a Szepes területét német földművesek, kereskedők és bányászok gyarmatosítják. A 13. századra a Tátra felparcellázása a jellemző, amikor az akkori egyház és nemesség nevezetes képviselői felosztották a vagyonokat és területeket. A Tátráról az emberek rémisztő történeteket meséltek sárkányokkal és egyéb szörnyekkel. Ennek ellenére akadtak egyének, akik nem féltek és beléptek a tátrai természetbe és ismergették annak gyönyörűségeit. A völgyekbe és a sziklabércekre főleg a szenesek, kincskeresők, vadászok, de később a helyi nemesség is behatolt. A sűrű tátrai erdőkben a betyárok és szökevények, csempészek, illetve jobbágyság találtak menedékre. Az emberek mai napig hisznek abban, hogy Tátrában még vannak Juraj Jánošík által elrejtett kincsek.
A Tátra felfedezője
A 16. századot vélhetjük a Tátra felfedezésének az első turistakirándulásokkal kapcsolatban. Ezek mögött is nő állt, Laská Beáta késmárki várasszony, aki egészen a Zöld tóig hatolt át. Az első tátrai megmászást Frὅhlich Dávid matematikus és csillagász írta le, aki valószínűleg a Késmárki csúcsot mászta meg. Az ő feljegyzései a kárpáti hegyek háromnapos izgalmas történetét írják le. A 18. század elején ezen a környéken is tombolt a pestis és a nyomor. A folyamatos gazdasági terjeszkedéssel a Tátra is „ébredezni” kezdett, és a 19. századra a tátrai községek fejlődése jellemző. Ezt meggyorsította a Kassa-Oderbergi Vasút megépítése is.
A vonattal beköszöntött Tátrába a fejlődés
Az első vonat a poprádi állomásra 1871. december 8.-án érkezett meg és így a Tátrát turisták és fürdőlátogatók tömegei kezdték el látogatni. A legidősebb Tátrai község az Ótátrafüred, amikortól Csáki gróf felépített magának egy kisebb vadászházat (1793). Másodikként Tátra alatt a Csorbató község nőtt fel, ahol vadászmenedékház volt kiépítve (1872). A Tátralomnic egész 1892-ben kerül említésre. A 20. század elején a Tátra keresett turisztikai és üdülő térség volt. Tátrába első autó 1900-ban érkezett a Szabadság útján és tizenkét évvel ez után az első autóbusz. A turisták számára való hozzáférhetőséget a vasút és a siklóvasút Ótátrafüredből Tarajkára javította.
Tátrai fürdőzés és Jiří Wolker
A vízgyógyászat történelmének írása Ótátrafüredben kezdődött a 19. század végén. Fő központtá Újtátrafüred vált, ahol légúti megbetegedések gyógyítására keletkeztek pavilonok. További gyógyintézetek Csorbatón, Tátraszéplakon és Felsőhágin épültek. Az alattomos tuberkulózisra itt Jiří Wolker, a saját sírfeliratát szerző író is gyógyult: „Itt nyugszik a költő, aki imádta a világot és az igazságért harcba szállt. Meghalt fiatalon, 24 éves korában,“.
Tátrai menedékházak és hegyi vezetők
Az embereket a gyalogtúrák bűvölték el, ez azonban turistautak kiépítését és a helyi hegyi vezetők szolgáltatásai kihasználását igényelte. A legelején ezzel a tevékenységgel a Magyarországi Kárpát-egyesület foglalkozott, a legrégibb turistaszervezet Magyarországon. A magashegyi turisztika fejlődése ösztönözte a turista-menedékházak felépítését. A legrégebbik közé a Rainer-kunyhó tartozik 1863-ból. A Téry-menedékház a Kis-Tarpataki-völgyben 2015 méter tengerszint feletti magasságban áll, és a legmagasabban elhelyezkedő egész éves üzemeltetésű tátrai menedékház. Ettől magasabban már csak a Hunfalvy-hágó alatti menedékház van, amely azonban korlátozottan üzemel.
Háború utáni élet
Az 1, világháború befejeztével a Tátraiak létre hozták a Csehszlovák turisták klubját, amely képviselője, Miloš Janoška, megalapította a legrégibb turista-honismereti havi folyóiratot A Szlovákia gyönyörűségei és a Magas Tátra (Krásy Slovenska a Vysoké Tatry) néven, amely a mai napig megjelenik. A 2. világháború óriási károkat tett a régióban. Több ipari létesítményt tettek tönkre. Később, a kommunizmus idejében a tátraalji községekben megalakultak az egységes földműves szövetkezetek és állami gazdaságok. A kommunizmus bukásával a Tátrában is megkezdődött a társadalmi élet új korszaka.
Sporttal a világbajnokságig
A téli sportaktivitások írják a saját történelmüket. Az első tényleges tátrai síző Szontagh Miklós orvos volt, aki a síléceket 1876-ban főleg vadászatra használta. Pár évvel később Csorbató környékén megvalósult az első síoktatás és megkezdődhetett a versengés. Lesiklás, sífutás, valamint síugrás fa-ugrósáncokról soha nem látott turistasürgést idézett elő Tátrában. Az 1970-es év a klasszikus síelés világbajnoksága tekintetében volt kiemelkedő. A jelen sportaktivitásnak hihetetlen kihatása volt a sí-központok korszerűsítésére és építésére az egész Magas Tátrában.
A legszomorúbb tátrai esemény – kalamitás
2004. november 19. volt a kemény próbák napja nemcsak a Tátraiak számára, hanem a hegyek látogatói és szerelmesei számára is, akiknek a pusztító szélvihar következményeiből fel kellet eszmélniük. Pár óráig tartó 170 - 200 km/ó szélsebesség kopárságot hagyott hátra 2,7 millió köbméter erdő-törés formájában. A jelen természeti csapás negatívan befolyásolta az összes tájegységet. Az erdő a forgószél után lassan fellábad, de gyötri még a második – a betűzőszú förgeteg, amely a kalamitást követően kifejezetten elszaporodott.
Érdekességek
Tátrafüred – A legrégibb tátrai község 1793-ban alakult a savanyúvíz-forrásoknál, amikor Csáky István gróf itt felépítette a vadászkunyhóját. Az a hagyomány járja, hogy egyszer, amikor a gróf elindult vadászni, találkozott egy fiatal lánnyal, aki éppen egy jó korty friss vízzel szomját oltotta. Csáky németül megkérdezte „Schmeckt es dir?“ A község így Smeksz lett, amitől már nincs olyan távol a mai Smokovec név. A helyi savanyúvizet nemcsak finom üdítőként kezdték használni, de a gyógyhatását vízgyógyászatban és klimatikus fürdőkben használták ki. Az akkori kor társadalmi oldalát a nyári fürdőszezont megnyitó tátrafüredi juniálisok rendszeres szervezése szemlélteti. A hazai nemesség nagy szeretettel kiszállítatta magát Tátrába bérhintóval, amelyek azonban 1908 után elveszítették monopóliumukat. A villanyvasút első szerelvénye Poprádból Ótátrafüredre véglegesen megnyitotta a Magas Tátra kapuit. Az Ótátrafüred fejlesztésében nagy érdemeket szerzett Ján Rainer, aki 1833-1867 között volt bérlője. Abban az időben voltak felépítve a Flóra, Svájci-ház és Bellevue építmények, amelyek eredeti helyükön a mai napig állnak. Az első tátrai Grandhotel 1904-ben volt befejezve. Turisták odacsábítása érdekében bevezetésre kerültek a széles sportlehetőségeket nyújtó rendszeres téli szezonok, valamint a Tarajkával való összeköttetés, ahová 1908-ban elkezdte járatát a siklóvasút.
Az Újtátrafüred az után volt kiépítve, amikor Szontagh Miklós orvosnak nem sikerült érvényre juttatni a fürdői gyógykezelést Ótátrafüredben. A Szontagh szanatóriuma volt az első TBC-re specializálódó gyógyintézet Magyarországon, Szontagh, aki nevezetes botanikus is volt, saját szervezetén próbálta ki a klíma hatását, mivel maga is TBC megbetegedésben szenvedett. A századfordulón Újtátrafüredben 38 épület állta, melyből 26 a szanatóriumhoz tartozott, amelyben 340 ágy állt rendelkezésre. Az édesapja halálát követően Szontágh Nikolaus korszerűsítette Újtátrafüredet és megalapozta a gyógykezelés kiterjesztését (Basedow és az összes légúti megbetegedés). A 2. világháborút követően az Újtátrafüredi szanatórium állami gyógyintézetté vált és 1995-től magán-részvénytársasággá, amely teljes körű gyógy-ellátást nyújt.
Alsótátrafüred-nek a fennmaradt archív anyagok szerint a fenséges Ótátrafüred ellentétének kellet volna lennie. Eredetileg turistabázis iskolakirándulások számára, ez a projekt azonban pénzügyi gondok miatt tönkrement, és Alsótátrafüredbe elkezdtek áramlani a lakosság gazdagabb rétegei, akik a fényűző villákban szabadságukat töltötték. 1931-től egy modern gyógyintézet áll itt sebészeti pavilonnal, amely a Gyermektuberkulózis és léguti megbetegedések szakgyógyintézet alá tartozik.
Felsőtátrafüred vagy Szépkilátás, a legfiatalabb a Tátrafüred-négyesből. Az építkezési forgatag 1926-ban kezdett hirtelen fejlődni, amikor a tulajdonosuk nevét viselő családi panziók épültek (Klára, Vlaszta, Dagmar és Imra).
Tátralomnic – a három tátrai központ legkeletibb községe megalakulásához az állam járult hozzá. 1892-ben 110 ezerért felvásárolta a Lomnici csúcs hegylábánál fekvő erdősített telkeket, hogy ezeken építse fel az első állami fürdőt. Egy évre rá felépült a Lomnica Hotel, abban az időban a Magas Tátra területén a legnagyobb, később a figyelemreméltó Fürdő-ház medencével és vízgyógyászattal. 1905-ben kiegészült a reprezentatív Prága Grandhotellel.
A grandhotel felett egy mű szánkópályát építettek 1 172 m hosszal és 94 méteres szintkülönbséggel. A leggyorsabb szánkók 100 kilométeres sebességgel zúdultak le rajta. Abban az időben több sporttelep, síiskola, jégpálya és teniszpályák is felépültek. A skijőring Tátrában is megtalálta helyét. Ez a kedvelt északi téli sportot főleg a Prága Grandhotel látogatói űzték. A sízőket ilyenkor megnyergelt ló vontatásába kötötték és a behavazott utakon húzták őket vagy lovak által húzott szánkókban kocsikáztak. Az 1. világháború alatt némely fürdőépületek a Vöröskereszt ideiglenes hadikórházaivá és a tisztek gyógyintézeteivé váltak. A leglátványosabb turistacéllá a Kő-pataki-tóra, később a Lomnici csúcsra vezető függőpálya vált. A tátrai csúcsok valamelyikén meteorológiai állomás létesítés igénye a 19. század végén keletkezett. A hatvanas és hetvenes években a Tátralomnic vált a szakszervezet üdülés fő központjává Szlovákiában. Az 1970-es világbajnokság magával hozta a további fejlődést. Új kabinos kötélpályát építtettek Tátralomnicból a Kő-pataki-tóra, amely a régit fokozatosan lecserélte.
A kötélpályák története
A Tarajkára vezető kötélpálya a Tátrai villanyvasút projekt megvalósítása része volt és üzembe 1908-ban volt átadva. A személyek szállítására két kabin állt rendelkezésre egy vagonosztállyal. Az Ótátrafüred – Tarajka siklóvasút 254 m-es szintkülönbséget hidalt át. A siklópálya eredeti útvonala a Magas Tátra látogatói számára egészen 1967-ig szolgált sikeresen. Az újjáépítése keretén belül új modern állomások kerültek kiépítésre Ótátrafüredben és Tarajkán. A legújabb kabinos siklópálya 2007-ben volt üzembe helyezve és továbbra is betartja az ingójárat-rendszert. Az építkezési módosításokkal csökkent az állomások közötti szintkülönbség nyolc méterrel az eredetileg vezetett útvonalhoz képest 246 m-re.
A Tátralomnicból Lomnici csúcsra vezető függővasút Orságh György Tatranská Lomnica Állami fürdő igazgatója ösztönzésére épült, aki az építést már 1936-ban érvényre juttatta. Az ünnepélyes megnyitás 1941-ben történt. A kötélpálya útvonala két részből áll: Tátralomnicból a Kő-pataki-tóra a Start közbenső állomással, amely korábban a szánkó- és bobpálya indulóállomása funkciót töltötte be Prága Grandhotelhez. Érdekesség, hogy a kötélpálya építéséhez szükséges anyagot a Kő-pataki-tóra lovakkal hozták, a Lomnici csúcsra emberek vitték fel, akik a csúcsra csaknem 300 tonna anyagot cipeltek 2 634 m magasra. A kötélpályát körülbelül 70 ember építette Lándokból, Szepesbélából és Késmárkból. Egy szerelvénykötelet 36 hordár vitte kazében a csúcsra. A kötélpálya épületei a közeli kőbányából nyert kőből voltak faragva. A kötélpályát többször korszerűsítették, az utolsó módosítás 1992-ből származik.
Golf a Tátra alatt
A Black Stork Veľká Lomnica golfterület a Magas Tátra golfhagyományára épül. Tátra alatt először 1906-ban játszottak golfot, amikor a Tátralomnic a felső magyarországi nemesség közkedvelt hétvégi helye volt. Valódi 9 lyukú pályát 1908/09-ben építettek. A golf Tátrába 1999-ben gyakorlómező megnyitásával tért vissza. Az első professzionális 9 lyukú pálya 2005-ben nyílt meg és 27 lyukú golfterület részét képezi.
Csorbató – A legmagasabban fekvő község idegenforgalma ebbe a térségbe a 19. század végén kezdett behatolni. Fontos szerepet játszott itt a Kassa-Oderbergi Vasút megépítése, amely jelentősen hozzájárult az idegenforgalom kialakulásához. A csorbai állomásról a vendégeket bérkocsisok szállították a tavakhoz és szállásokhoz, és a Csorbatóra vezető utat italokat hűtő jég szállítására is használták. A jeget télen Csorbatóról a fogasvasúttal szállították le. A Kassa-Oderbergi Vasút naponta 25 vagont szállított el Budapestre. A jég kinyerése és értékesítése a 20. század elején állt le, amikor a Csorbató új tulajdonosa az állam lett.
A Csorbató fürdővárosi jellegét 1885-ben kapta meg, amikor az akkori szállásintézmények vízgyógykezelési procedúrákat nyújtottak. 1900-ban a valamikori lápterületen megalakult az ún. Új-Csorbató. 1906-ban egy brüsszeli társaság a Csorbató partján felépített egy hotelkomplexumot, a mai Grand hotel Kempinski High Tatras-t. A Csorbató jelentősége a második világháború után nőtt, amikor az egyszerű víkendházak luxusos épületekre nőttek fel. Az építkezési boom-ot a klasszikus síelés FIS Világbajnoksága indította el 1970-ben. Ebben az időszakban volt korszerűsítve és villamosítva a fogaskerekű vasút – fogasvasút is, amely leváltotta az eredeti gőzvasutat a Csorba – Csorbató vonalon.
A Csorbató érdekessége, hogy a múltban a Csorbató befagyott szintjén lefolytak az 1925-ben megrendezett Európai jégkorongbajnokság némely mérkőzései is. Az ugrósáncon a felnőttek világbajnokságát szervezték meg 1935-ben és 1970-ben, továbbá kilenc síugró világkupát, tizenegy világkupát északi összetett versenyben, tizenöt Kontinentális kupát síugrásban és hét Kontinentális kupát északi összetett versenyben. Napjainkban a tavat üdülni vágyók használják csónakázásra, ugyanúgy, mint 130 évvel ezelőtt.
Forrás:
paleolocalities.com; szontagh.eu
Slovensko-poľské Tatry, vyd. Dajama 1998; Slovensko – putovanie po regiónoch, vyd. Dajama 2003;
Štrbské premeny – Z. Kollárová, 2011; Príbeh jednej lanovky (réžia R. Zabloudil, 2005)
Obecný spravodaj 3, roč. XI., august 2008 (Noviny pre občanov Štrby, Tatranskej Štrby a Štrbského Plesa), str.2
Premeny tatranských osád – I. Bohuš st. a ml., vyd. I&B, Vysoké Tatry 2008